Ugyan ez a bejegyzés egy hónappal ezelőtt lett volna aktuális, de az ünnepek előtti készülődés elsodorta, így most a teljes 2020-as kerti szezon összegzésével és a jövőbeli tervekkel kerül egy kalap alá.
A november a nem változatos, de sok kerti munkáról szólt. A hónap elején leszedtük az almát, amit máskor októberben szoktunk. Az idei év nem volt bőtermő, ellentétben például a 2018-assal, amikor osztogattuk az almát, kipréselt almalevet.
A nyáron készült komposztáló keret mellé egy októberi péntek délután még gyorsan összeütöttem egy lombkomposztnak való rácsot a régi kerítés léceiből, hiszen a sok falevéllel már nem bírtunk. Sok napon keresztül gereblyéztük a lehullott leveleket, hordtuk a kertre mulcsnak, a komposztra, sőt, még más kertjére is jutott belőle vagy tíz óriási zsákkal. Bizonyos helyeken egyszerűen ott is lehetne hagyni az avart, mert az erdő is "megoldja". Viszont még mindig tartja magát az idősebb generációban az az elgondolás, hogy ha nem "használod" valamire a levelet (mulcsolásra vagy komposztálásra), akkor az lényegében fölösleges szemét, és meg kell tőle szabadulni (jobb esetben kitenni a kapu elé), hiszen a fák alatt hagyni csúnya, rendetlen, és mit szólnak az emberek? Így aztán muszáj "használni", ha kell, ha nem. :)
Szintén november termése volt a két beérett sütőtök, amelyek persze, hogy átmásztak a szomszédba. A nagyobbat (9 kiló volt) szerencsére ideadták, és csak abból az egyből négy tepsi sült tök lett, miután kint alaposan megcsípte a fagy. Ritkán ettünk ilyen finom, édes, krémes, nem pedig rostos és leves sütőtököt. A régi komposzt helye tökéletes volt neki, csak jobban kordában kell tartani, hogy lehetőleg ne kússzon át a szomszédba.
A 2020-as év volt az első komolyabb kerti szezon nálunk. Évekkel korábban is próbálkoztunk egy ágyásba ültetni ezt-azt, de legtöbbször felverte a gaz, nem volt igazi motiváció sem. A 2018-as hazaköltözés előtt viszont már komoly tervekkel készültem a tavaszra. Ezek meg is valósultak, bár abban és a következő évben csak egy kb. másfél négyzetméteres emelt ágyásban. Ehhez képest tavaly tavasszal egy 15 négyzetméteres kerttel bővült a program, érdekes módon már a vírus előtt eltervezve. A nyár, illetve az ősz folyamán még két kisebb, összesen szintén kb. 15 négyzetméteres ágyással egészült ki a terület, újságpapírral takarva, komposzttal, majd széna és avar mulccsal lefedve várja, hogy áprilistól beültessem. Így összesen majdnem 32 négyzetméteren termelek majd zöldséget.
Évről évre egyre többet tanulhatunk a kertből, a kertről, a kerttől. A legjobb módszer a tudás beépülésére és ösztönös felhasználására, alkalmazására a tapasztalati tanulás. Azt nem fogjuk elfelejteni, tudjuk, hogy a későbbiekben mit miért csinálunk. Közben persze hibázunk, de hobbikertészként megvan az a lezsersége a dolognak, hogy nem ezen áll vagy bukik a megélhetésünk.
Végzetes baklövéseket szerencsére nem sikerült elkövetni, szóval megveregethetem a vállam, mondván: csak így tovább! :) A kert bővítésén kívül a tervek a következők:
- Még plusz egy ágyást létrehozni 2022-re. Ennyinek van még talán hely a fák között.
- Cukkinit, főzőtököt külön ágyásba ültetni, hogy nem nyomja el, ne árnyékolja le a kisebbeket, közéje karós bab és kapor kerüljön.
- Csak zöld cukkinit ültetni. Szép a sárga, de nem annyira hasznos, kényesebb is.
- Mellőzni a mindent beborító kaporültetvényeket, csak elszórtan ültetni. Sőt, a lehullott magok már elegek is lesznek.
- Az itthoni kis ágyásban csak fűszerkertet kialakítani, amúgy sem szereti itt annyira a paradicsom: kapor, csombor, kakukkfű, zsálya, bazsalikom, szurokfű, körömvirág, snidling.
- Céklából egy sor helyett három-négyet ültetni, mert befőzve nagyon jó, és más is szereti.
- Borsóból két sor helyett hármat ültetni, reménykedni, hogy nem csak negyede bújik ki, mint tavaly.
- Bokorbabból egy sor helyett kettőt ültetni.
- Paradicsomoknak fóliasátrat beszerezni, hogy ne csak szeptembertben érjen be, hanem talán már július végétől.
- A 2020-as paradicsomfajták közül a bevált, félretett négyet újraültetni, új fajtákat kipróbálni, minimum 15 tő.
- Az apró szemű paradicsomból nem csak a fóliába, hanem szabadföldbe is ültetni.
- A Polyversum permetszert 2 hetente használni. (Közben kiderült, errefelé jó éve volt a paradicsomnak, nem támadta meg nagyon a gomba, szóval nem biztos, hogy a csoda-permetszer volt ennyire hatásos.)
- A körömvirágból elszórtan, kis 30x30-as csoportokba ültetni.
- Ribizlibokor sort fiatalítani, a hiányzókat pótolni.
- Hagymát ültetni.
- Paradicsom mellé továbbra is fokhagymát és bazsalikomot tenni.
- Palántázáskor egy pohárba csak egy magot szórni. Biztonságból kettőt tettem, de szinten mindenik ki is kelt, úgyhogy nehéz volt szétválasztani a hajszálgyökereket, bár mindenik túlélte ezt is.
- Cukkinit nem palántázni.
- Sütőtököt palántázni, komposztra ültetni, vigyázni, hogy ne szökjön meg.
- Málnát megmetszeni, hogy ne egy dzsungel legyen.
- Retket csak tavasszal ültetni, a nyári vetés úgysem lesz az igazi. Vetőszalagot használni.
- Murkot és céklát is vetőszalaggal ültetni.
- Kipróbálni az édesburgonya ültetését, februártól csíráztatni.
Elég sok a terv, még leírni is időbe telik, nemhogy megvalósítani. Már csak ezért is érdemes törekedni a "talaj- és emberkímélő" kertészkedésre. Rengeteg aprólékosabb, gyomlálósabb módszer van/volt, viszont azzal nem csak a talajt fárasztjuk fölöslegesen, vesszük el tőle a tápanyagot, hanem magunkat is. Nem mindegy, hogy minden nap a kertben töltöd az idődet, vagy teljes állás mellett csak hétvégén van rá időd. Ha meg ezzel foglalkozol szabadidődben, akkor mikor pihensz? Most akkor miről mondj le? Amit szívesen csinálsz, vagy amiből tulajdonképpen megélsz? Valahol a 21. század kínja az, hogy igyekszünk ugyanazt a házimunkát elvégezni, amit régen is szokás volt (na jó, már nem kell kézzel mosni, meg vizet hozni a kútból), viszont este van, mire bárminek nekifoghatunk. Ezért is jó, ha minél közelebb van a kert, s akár hétköznap is este is elmatathat benne az ember legalább egy órát. Gyógyír a testnek s az elmének is.