Az úgy kezdődött, hogy már tavaly is meg akartam metszeni a ribizlibokrokat. És már tavaly sem jött össze, mert vagy még tél volt, vagy egyéb dolgom volt, vagy egy-kettőre nagyon tavasz lett. (Hogy aztán tavaly igazán nyár se legyen...) Szóval eltötymörögtem az időt, valljuk be. Idén is fennállt a veszélye annak, hogy minden más elsodorja a kerti terveket, hiszen március közepére éppen egy kolozsvári kiruccanás volt tervben. Néhány találkozás, városnézés, egy gyógynövényes workshop és vééégre túra a Révi-szorosba. Majd két nap alatt nagyot fordult a világ, mindenki behúzta a kéziféket, aztán nemhogy Kolozsvár nem lett belőle, de a munka is hazaköltözött. Túra helyett pedig megnyestem a bokrokat, komposzt került a tövükre. Persze így sem elég, szegényeknek már inkább vannak léggyökereik, mint bármi más. És közben jó volt a kertben. Mert nyugi van, fű és föld. És mert ebben a kertben töltöttem gyerekkoromban szinte minden időmet, amit nem az iskolában vagy esetleg az időjárás miatt a házban kellett. Akkor még több volt a fa, a bokor, és tulajdonképpen semmi oka nem volt az embernek, hogy bemenjen a házba. Néha enni muszáj volt (bár vacsorázni lehetett kint is), meg kimosni a sarat a lábujjak közül. Ötévesen nem lehetett tudni, hogy meddig tart a nyári barnaság, és hol kezdődik az egészséges kosz. :)
Az otthoni apró kertet kinőtték a nagyra törő tervek, meg a föld sem ideális, így lett a nagyszülői kertből ismét játszótér, de legalábbis kísérleti központ. Erre a területre körülbelül 15 éve nem ültettek semmit. A három sor (azóta megritkult) ribizlibokor között almafák voltak, néhány még ma is él belőlük. Egy 3x5 méteres területet ástam fel, majd a kiszedett fűcsomókat elhordtam az egyik komposztra. Ha az ásás ősszel eszembe jut, a fűcsomókat leforgatva ott is hagyhattam volna, hogy trágyázza a földet, így talán megkímélem magam kb. 500 kiló elcipelésétől, de edzésnek jó volt. :D
Négy hétvége után végre készen volt a kert helyszíne. Közben, a mászkálási tilalom miatt a bolt helyett az interneten rendelt magok is megérkeztek, hogy kiegészítsék az eddigi tartalékokat. Kétévesnél idősebb magokat nem szeretek elültetni, most kellett felhasználni a tavalyról megmaradtakat.
A húsvét hétfő pont ideális volt a tervezésre, idén úgysem vártunk locsolót. Igyekeztem a növénytársítás szabályait is figyelembe venni, meg azt, mi tarthat árnyékot minek.
Ami végül kikerül vagy már kint van a kicsi kertben:
- cukkini (a sötét Black Beauty és a sárga Goldena)
- paradicsom 3 tő, háromféle
- kapor
- snidling
- szurokfű
- bazsalikom (a paradicsomok mellé védőnövényként)
A "nagy" kertben kitűztem a sorokat, április 20 körül elültettem a borsót, kétféle retket, kétféle murkot, szurokfüvet, bazsalikomot (hátha szabadföldben is kikel...), rá egy héttel a céklát, körömvirágot, kaprot.
Készült egy keret is a kertnek.
Április végén már szépen kibújt a retek, azóta 5 centis távolságban kiritkítottam. Az eddig években valószínűleg azzal rontottam el a retek esélyeit, hogy (miután túl sűrűn vetettem) nem volt szívem kihúzni a fölösleget, mert hát éééél, és persze biztosan megharagszik majd rám. Aha... Így aztán lett pár gumó nyamvadt retek. Kicsi és fás, de a miénk.
Az ú.n. "osonó folyosó" most arra szolgál, hogy a nagyszülőkkel való érintkezés nélkül hátra tudjak jutni a kertbe.
A komposztot fedő szénaréteg alatt már ott a jó kis matéria. Ebből került jó vastagon a kertre.
A paradicsomok:
- fekete zebra
- napfényes méhecske
- perui vad
- oregoni korai
- ACE 55 VF
- Caitlin cseresznye
- (a kolumbiai vad 5 magból egy sem bújt ki)
A kis cukkinik is elkezdtek mocorogni. Elég brutálisan űzik az ipart, szó szerint levetik magukról a földet.
Ilyen volt az állapot április utolsó napjaiban az ablakpárkányon. Azóta a cukkinit is külön ültettem, és az a gyanúm, nem fogják kibírni bent május közepéig, mint a paradicsomok. Utánuk kerül ki még a bokorbab is. A borsó két hétig makacskodott, már megpiszkáltam, vajon megették-e a madarak, és újra akartam vetni, mire tegnap már 8 kis palántát számoltam.
Május végére már látványosabb lesz a változás, minden kiköltözik a végleges helyére, és talán már be is érik a hónapos retek. Ha minden jól megy, belőle akár háromszor is lehet vetni nyár végéig.