A reneszánsz reneszánsza, avagy hello újra miklósvári Kálnoky kastély!
Legutóbb 2015 szeptemberében jártunk erre, épp a munkálatok kellős közepén. Gyanús szemekkel méregettek, de aztán, megértve, hogy mégiscsak van valami közöm a szakmához, hagytak körülnézni. Mint mikor a beöltözött rezidens orvost beengedik egy műtétre leskelődni. Szanaszét heverő „testrészek”, altatásban lévő öreg hölgy.
Ezzel a képpel búcsúztunk el egymástól szűk két éve. Azóta befejeződött a restaurálás, újraéledt a kastély és a kastélykert, tavasszal megnyitott kapuit az Erdélyi élet múzeuma. Bár itt a kapunyitás kapcsán megjegyezném, hogy nem mindegy, melyik nap és milyen időpontban érkezünk, érdemes előre tájékozódni itt.
Nyitásra, délben érkezünk. Idegenvezetés csak egész órákban indul, még csatlakozhatunk az előttünk érkezőkhöz. Már a kovácsoltvas kapu is más képet mutat, mint legutóbb, a kastély is teljes pompájában fogad.
Nyitásra, délben érkezünk. Idegenvezetés csak egész órákban indul, még csatlakozhatunk az előttünk érkezőkhöz. Már a kovácsoltvas kapu is más képet mutat, mint legutóbb, a kastély is teljes pompájában fogad.
Minden terem berendezése különböző témákhoz kapcsolódik (az Úr Háza, az Asszony Háza), és más-más korok stílusában rendezték be őket. A kedvencem (és gondolom, még sokaké) a reneszánsz loggiában berendezett hímzősarok.
A lakószobának berendezett helyiségekhez mosdók is tartoznak, a lehetőségekhez mérten korhű hangulatban berendezve.
A pinceszint rendezvények helyszínéül szolgálhat, vendégfogadásra alkalmas, illetve egy korabeli konyhának is helyet ad.
A kastélybelső bejárása után a kertben is sétálhatunk, körbejárva a kétarcú épületet. A főhomlokzatot a klasszicista portikusz uralja, míg az ellentétes és oldalsó homlokzatokon a reneszánsz stílus mutatkozik meg. Belegondolva, mindkettő egy tőről fakad, így teljes a harmónia.
A következő állomás Nagyajta, Miklósváron áthaladva a következő falu. Az első célpont a gótikus erődtemplom, amelyet épp a közeljövőben kezdenek restaurálni. Ismét egy rácsodálkozás, hogy nicsak, ilyenünk is van? Kőfalak, bástyák, lőrések és szuroköntő nyílások, ahogy az az erődépítés nagykönyvében meg vagyon írva.
Különlegesség a várfal tetejét díszítő pártázat (ezen a vidéken csak a gyergyószárhegyi Lázár kastélynál láttam hasonlót), és hogy működnek még az ablaknyílások fából készült lezárásai.
Sajnos nem jutunk be a kapun, ebből a szempontból rossz volt az időzítés.
Egyébként a templomhoz vezető út mellett áll a Tour Info felirat mögött „rejtőzködő” papilak.
Nagyajtán nem csak erődtemplom áll, hanem két kúria is, bár egyikük sem remek állapotban. Ki ezért, ki azért...
Először a 19. század végi Donáth kúria fehér kapulábai tűnnek fel, ívelt párkánnyal, alatta búzakalász-motívum.
Nagyajtán nem csak erődtemplom áll, hanem két kúria is, bár egyikük sem remek állapotban. Ki ezért, ki azért...
Először a 19. század végi Donáth kúria fehér kapulábai tűnnek fel, ívelt párkánnyal, alatta búzakalász-motívum.
A gyalogkaput befalazták, a kapuláb párja hiányzik, biztosan nem fért be köztük a traktor... Van viszont pléh kapuszárny. És nagyjából ennyi is, amit az ember láthat, mivel a kapun lánc, nem is úgy néz ki, hogy túl gyakran nyitogatnák. Alatta talán be lehetne férni, de a kúszva elkövetett birtokháborítás valahogy elrettentőbbnek tűnik, mint mászva.
A főépület a hátát mutatja az útnak, láthatjuk az íves ablakokat és a kamraablak még eredeti rácsozatát.
A főépület a hátát mutatja az útnak, láthatjuk az íves ablakokat és a kamraablak még eredeti rácsozatát.
A tetőn új cserép, a falak frissen festve, tehát veszélyben már nincs az épület. Az udvaron a gazdasági épületek is állnak, bár meglátszik rajtuk az erőteljes TSZ múlt.
A kúria szomszédja sem hétköznapi.
A 18. század végi Cserey kúriát a kanyaron után, az út túloldalán találjuk. Egyetlen ismertetőjele, ami alapján még beazonosítható, a manzárdtető.
Hátrafele és oldalirányban is egy-egy új épületrésszel bővítettek, amelyek nagyon esetlenül kapcsolódnak a régi maghoz. A főbejárat kúriás-tornácos, de valószínűleg ma már egy lebutított változatát láthatjuk.
A falakat szürkére festették, a tető fedése sem autentikus. A Kálnoky kastély rézből készült csatornái után elég nagy kontrasztot képeznek a Cserey kúria rézszínű csatornái. A tipikus olyan, mintha, de mégsem – esete, ami sokszor rosszabb, mintha meg sem próbálnának valamit mímelni. Nagy „kedvenc” még a tükröződő üvegezésű bejárati ajtó és ablakok.
A közbirtokosság-állította nagy és új székely kapunak számomra elég negatív üzenete van, miszerint nagyon székelyek vagyunk, hagyomány, hazaszeretet, ősök stb., stb., és ezt egy látványos gesztussal jól meg is mutathatjuk a világnak, de az épített örökség tisztelete vagy legalább nem bántása már nem megy olyan jól... Kirakat-hagyomány?
Persze, még mindig jobb így, mintha az épületet hagyták volna teljesen összeomlani. Az anyagi források hiánya kényszermegoldásokat szül.
Legalább ma sem láttunk romokat, már ez is valami.
Legalább ma sem láttunk romokat, már ez is valami.