Nagymamámnál mindig hagymahéjjal színezett, növényekkel batikolt, szalonnával fényezett tojások voltak húsvétkor. Emlékszem, hogy amikor házba költöztünk, az első húsvét előtt, a költözés okozta kavarodás folyományaként, sehol sem találtuk a kesicéket és viaszt. A bolti festékkel festett, egyszínű piros tojás meg... Ne vegye senki rossz néven, mindenkinek más a fontos, de számomra elég megúszós dolog. Mint az instant kávé vagy a bolti süti. Akkor már minek süti? Szóval, a "bármit, csak bolti pirosat ne" hangulatban azon a bizonyos húsvéton kikotortuk a hagymás láda aljáról a héjakat, és az esti sötétben elemlámpával kerestem az udvaron a szép formájú leveleket a fűben a batikoláshoz. Az volt az első kísérlet a hagymahéjjal. Más növényi színezékekkel is próbálkoztam, de semmi más nem vált be ennyire.
Mi kell hozzá?
- egy lábos
- 2 pohár víz
- 1/2-1 pohár hagyma héja (ami Erdélyben fehér, mert belül fehér, és Magyarországon vörös, mert, ami Erdélyben vörös, az igazából tényleg lila, amiről most beszélünk, annak a héja meg tulajdonképpen barnás-sárga... Szóval legegyszerűbb, ha az ember mindig tart magánál egy hagymát, és rá tud bökni, hogy ez az:
- 1/4 tk. só
- 1/4 tk. 20%-os ecet
Ezt kb. 3/4 órát főzzük nagyon lassú tűzön, majd, mikor már nem forró, csak meleg, beletesszük a tojások. Ezek nálunk kb. 20 éve írott tojások. Ez után már csak annyi a dolgunk, hogy órákig áztassuk a tojásokat a hagymás lében, amíg megfelelő színűek lesznek. Persze, a végeredmény nagyban függ a tojás eredeti színétől, a tojáshéj textúrájától, felépítésétől, a hagymahéjtól, szóval, mivel természetes anyagokról van szó, ne is várjunk egyforma végeredményt, viszont pont ez benne a szép, hogy mindnek más árnyalata lesz.
