1. részA jó dolgokhoz idő kell. A jó dolgokra megéri várni.
Jól emlékszem, két éve hallottam először a torjai Apor kastélyról, láttam néhány róla készült fényképet, és mondtam ki, hogy ezt nekem látnom kell! A vakolat alól előbukkanó reneszánsz falfestmények, barokk stukkódíszek, az erdélyi virágos reneszánsz születésének egyik helyszíne. És mindez elrejtve a nem is olyan régen még TSZ székházként, majd munkásszállásként használt kastélyban.
Tavaly már sikerült eljutni a kastélyhoz, de akkor mindössze néhány lóból állt a fogadóbizottság.
Jól emlékszem, két éve hallottam először a torjai Apor kastélyról, láttam néhány róla készült fényképet, és mondtam ki, hogy ezt nekem látnom kell! A vakolat alól előbukkanó reneszánsz falfestmények, barokk stukkódíszek, az erdélyi virágos reneszánsz születésének egyik helyszíne. És mindez elrejtve a nem is olyan régen még TSZ székházként, majd munkásszállásként használt kastélyban.
Tavaly már sikerült eljutni a kastélyhoz, de akkor mindössze néhány lóból állt a fogadóbizottság.
Idén viszont beigazolódott, hogy „zörgessetek és megnyittatik néktek”. A szintén az Apor család által építtetett feltorjai református templomhoz (a család katolikus, nyilván maga a románkori templom is katolikusnak épült a 14. század végén) teszünk rövid kitérőt.
A templomhajó állítólag románkori és gótikus részleteket tartalmaz, a szentély pedig a 20. század elején építik újra. Mivel erődtemplomról beszélünk, kőfal veszi körül, a zsindelyes, egykori kaputorony pedig harangtoronyként funkcionál.
A községházán azzal biztatnak, hogy a család itthon van, dolgoznak a kastély/udvarház körül, biztosan találunk ott valakit. És tényleg. A főépületben is épp takarítanak, nemsokára idegenvezető is került a báró úr személyében.
Az ajtón belépve, a falépcsőn felfelé haladva az előtérbe érünk, amely egybefüggő teret alkot az egykori konyhával.
Innen mindkét irányba 1693-ból származó reneszánsz faragott kőkeretes ajtók nyílnak.
Jobbra a Kis Palota, régebben Asszony Háza a virágmotívumos falfestményekkel, és a későbbi, az ablakfülkék allegorikus nőalakjaival egykorú, színesebb díszítéssel. A hölgyek négy erényt jelenítenek meg.
Sehol nem találtam ezek leírását, úgyhogy megpróbáltam kiötleni valamit. A legjobban beazonosítható talán a kezében maszkot (talán Janus arc) tartó női alak, aki az Okosság vagy Bölcsesség (Sapientia, Prudentia) lehet.
A kelyhet tartó alak talán a Hit (Fides) vagy pedig a Mértékletesség (Temperantia, két kezében edény, amelyek tartamát, a bort és a vizet, összeönti).
A faragott gerendás mennyezetű helyiségben áll egy rekonstruált cserépkályha is.
A Nagy Palota mennyezeti gerendái is faragottak, a sérült részeket kipótolták.
A falakon itt is feltárták a díszítés egy részét, de valószínűleg nem konzerválták megfelelően, így azóta jelentősen veszítettek a színükből. 
Innen jutunk a Boltba, a régi Úr Házába, ahol ugyancsak seccókkal találkozunk, a téma nagyon vegyes, van itt fejedelem,
Innen jutunk a Boltba, a régi Úr Házába, ahol ugyancsak seccókkal találkozunk, a téma nagyon vegyes, van itt fejedelem,
Bethlen Gábor,
keleti személy,
szegény prókátor,
angyalfej
és páva,
a „szokásos” növényornamentika mellett.
Ezt a helyiséget a 18. századi ízlésnek megfelelően beboltozták és stukkódíszekkel látták el. Ezt nevezhetjük a barokk kezdetének.
Anélkül, hogy értékeiről megfeledkeznénk, a barokkról elmondható, hogy egy kifejezetten invazív stílus. Ez a „rátelepedő” magatartása itt is megfigyelhető, ahogy a boltozatok a meglévő, már régi, divatjamúlt festményekre épültek rá, ezek folytatása így csak a padlástérben lenne látható.
A „boltos kamara” jelenleg nem boltos, az új födémhez függesztendő mennyezet előkészületeit láthatjuk.
A „boltos kamara” jelenleg nem boltos, az új födémhez függesztendő mennyezet előkészületeit láthatjuk.
Következő állomásunk Réty, ahol a nyíresnél jobb helyszínt nem is találhatnánk egy kis elemózsiázáshoz és felfrissüléshez.
