Miért Brno/Brünn? Mert sokkal közelebb van Budapesthez, mint Prága, vonattal könnyen elérhető (és bár vonatozni egyeseknek derogál, kiváló alkalom társadalmi megfigyelésekre, csevegésre, szélesvásznon nézheted a melletted elsuhanó tájat, nem is beszélve arról a bizonyos lábnyomról); mert itt is láthatsz gótikus cseh csipkecsodákat, de nem kell megküzdened a turisták futószalagon hömpölygő áradatával. Oda menni, ahová mindenki más is, már szinte unalmas, miután menetrendszerűen ömlenek rád a presztízsfotók mások utazásairól.
Tehát akkor Brno, Morvaország fővárosa egy nap alatt. Az emberi időpontban induló vonat késő délelőtt fut be, szinte az óváros kapujába érkezve. Innen a táblák már mutatják is, merre induljunk, meg aztán, mint minden középkori eredetű városban, elég csak mindig felfelé tartani, és előbb-utóbb elérjük az óvárost, várat, templomot. Ahhoz, hogy rövid idő alatt tájékozódni tudjuk, nem árt egy városnézési stratégia, első lépésként egy jó kis magaslati körülpillantással. 3D térkép. :) Épp csak emlékezni kell, mit merre láttál.
Első célpontom a Petrov dombon magasodó 11. századi eredetű gótikus Szent Péter és Pál-katedrális.
Fotózni bent nem lehet, de hát az ajtó üvegezett…
Meg amúgy is, a belső tér már habos-aranyos barokk, csak a hálóboltozatos szentély őrizte meg gótikus stílusát. Kívülről pedig faragott csipkés kőgótika, szikla-hatás.
A következő ugrás az 1930-ban épült Ludwig Mies van der Rohe-tervezte modern építészeti műemlék, a Tugendhat-villa, egy másik domb oldalában. Az UNESCO Világörökség része, 1992-ben itt tartották a tárgyalásokat Csehszlovákia szétválásáról. Már az épülethez közeledve gyanús, hogy bútorokat hordanak ki, ablakot mosnak (itt van mit), mint kiderül, épp a turistaszezon előtti nagytakarítás zajlik, így a kert sem látogatható. Passz. Marad a kommandózás a kerítés körül.
Vissza az óvárosba, a szintén gótikus evangélikus Vörös-templomhoz.
Innen a Špilberk várhoz vezet az út, amely jelenlegi formájában barokk erőd, városi múzeumként működik.
Itt tartották fogva a Habsburg-ellenességgel vádolt vezetőket. Többek között itt is raboskodott Kazinczy Ferenc hatból négy évet, ahogy azt a Fogságom naplójában megörökíti. (Tipikusan az a háziolvasmány, amit nem szokás elolvasni.) Megtapasztalhatta a hideg, sötét és nedves kazamaták nem túl barátságos hangulatát. Innen vitték tovább Kufsteinba. A fölső szellőzőnyílásokon át bevilágít némi fény, ennyi lehetett a szabadság a foglyok számára.
A vár később a Gestapo központja volt.
A vár egy része lezárva, a tábla szerint újjáépítik a kedves látogatók számára. Egy középkori eredetű várat újjáépíteni??? Ez kicsit abszurdnak hangzik, ezt az érzést csak fokozza a kihallatszó légkalapács hangja. Mintha egy harmadik emeleti lakás fürdőszobafelújítását hallanád. A látogatható múzeumi rész is beleillik ebbe a képbe, kicsit túlságosan „élére vasalt” falak, minden olyan takaros, hogy a történelmi hangulatból valahogy nem sok jön át, csak a kazamatákban.
Érdemes felkapaszkodni a vár tornyába, ahonnan az egész vidéket belátni, távcsővel még a katedrális apró részleteit is.
Az evangélikus német telepesek Szent Jakab-temploma maga a légies gótika, keresztvirággal koronázott pilléreivel, hatalmas mérműves ablakaival.
A függőleges hangsúlyú világos belső tér karcsú bordázott oszlopaival teljesen fenyőerdő-feeling, tiszta és egyszerű, mintha tényleg húzna valamit fölfelé, a fény felé. „Legyen világosság!” A gótika nagyon tudott valamit, ha a hatáskeltésről volt szó.
Haladjunk kicsit a korral: a régi városháza már gótikus és reneszánsz is egyszerre.
Kapujának kő tornyocskáját ferdére faragta a mester, így vágva vissza a legenda szerint nem túl szótartó városi vezetőknek. A kompozíció központi alakja Justitia, az igazságszolgáltatás istennője, kezében mérleggel és karddal. A kapualjban függ a „brnoi sárkány”, aki nílusi krokodil.
Ha Brno, akkor sör és Kisvakond. De nem csak, mert van itt igazi zöldségpiac a város szívében, a régi piactéren, ahogy az régen minden városban volt.
Brno a villamosok városa is, az egészen retro járgányoktól kezdve újig mindenfélét látni és mindenütt.
Aki pedig nem gyalog vagy villamossal közlekedne, az bátran pattanjon kerékpárra, van bőven kerékpárút és bérlési lehetőség. Az óváros szűk utcáin cserébe nem tolonganak az autók és nincs állandó dugó, mint például Kolozsváron. Pacsi érte!